Gömbhalmazok
Globular clusters

Fotóim

A gömbhalmazokról

A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a nyílthalmazoktól, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének.

Legismertebb képviselőjük a Herkules csillagképben található M13. A Tejútrendszer mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. II. populációs, 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle változócsillagok; elsősorban RR Lyrae típusúak, valamint hosszú periódusú cefeidák (W Virginis típusú csillagok) és RV Tauri típusúak is. A legfényesebb gömbhalmaz az Omega Centauri, amely csak a déli égboltról figyelhető meg, szabad szemmel is látható objektum.

Számos galaxisban (főleg a nagytömegű, elliptikus galaxisokban) két gömbhalmaz-típust különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. A Tejútrendszerben a a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg.

A látványosabb gömbhalmazok listája megtalálható a Messier-katalógusban.

Forrás: Wikipedia


© Copyright GyI új web címe 2010.