A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld sugarának 60-szorosa. Átmérője 3 476 kilométer, nagyjából a Földének a negyede. A testek súlya nagyjából hatoda, mint a földön, így az űrhajósok a 200-300 kg-os űrruhában könnyedén tudtak ugrálni. A légkör hiánya miatt az égboltja teljesen fekete nappal is. Kötött keringése miatt mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

A Hold felszínét kráterek borítják. Ezeknek a krátereknek a nagy része meteorit becsapódások során jöttek létre, valószínűleg a Naprendszer korai időszakában. A legnagyobb kráter a Bailly, amelynek átmérője 295 km, mélysége 3960 m. A felszínen még észrevehető ősi vulkáni eredetű domborzat is (vulkáni kráterek) a Hold kialakulásának időszakából. Ide sorolhatók a tengereknek (latinul: mare) nevezett látható sötét alakzatok is. A tengerek nem földi értelemben vett alakzatok, hanem hatalmas, alacsonyabb fényvisszaverő képességű, lávával feltöltődött síkságok. A legnagyobb és legismertebb holdi tenger az Esők-tengere (Marea Imbrium), melynek átmérője 1200 km. A legmagasabb hegységek a déli sark közelében vannak, magasságuk eléri a 6100 méter.

Magyar vonatkozások
A Holdon több magyar vonatkozású kráterelnevezés található. Mindegyik konkrét személy nevét viseli:

név a linkek a személyre mutatnak	foglalkozás	átmérő	szélesség	hosszúság
Békésy	biofizikus	96 km	52° É	127° K
Bolyai	matematikus	50 km	36° D	134° K
Eötvös	fizikus	105 km	34° D	125° K
Fényi	csillagász	40 km	45° D	105° Ny
Hell *	csillagász	31 km	32° D	8° Ny
Hédervári	csillagász ismeretterjesztő	69 km	82° D	84° K
Izsák	csillagász	27 km	23° D	117° K
Kármán	mérnök	210 km	45° D	175° K
Neumann	matematikus	107 km	40° É	153° K
Petzval	mérnök	150 km	63° D	113° Ny
Szilard	fizikus	147 km	34° É	106° K
Weinek *	csillagász	30 km	28° D	37° K
Zach *	csillagász	52 km	61° D	5° K
Zsigmondy	vegyész	70 km	49° É	105° Ny
* A Hold innenső oldalán található

Forrás: Wikipedia