A Naprendszer - középpontjában a Nappal - egy bonyolult égi mechanikai rendszer, melynek tanulmányozása elsősorban a csillagászat tudományának a körébe tartozik. Ebben a rendszerben található a Föld bolygó is.

A Naprendszer általános jellemzői

• A Nap tartalmazza a Naprendszer tömegének 99,89%-át, de a perdületnek csak a 2 %-át.
• A bolygók közel egy síkban keringenek.
• A Nap körül az összes bolygó, és a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: az ekliptika északi pólusa felől nézve pozitív irány.
• A közelebbi bolygókon sok a nehezebb atom, döntően szilárd anyag alkotja azokat, a távolabbiak, az óriásbolygók anyagait túlnyomóan gáz halmazállapotú, könnyebb atomok (H, He) alkotják.

A Naprendszer égitestei
A Naprendszer égitesteit alábbiakban inkább csak kategorizáljuk, pontosabb adatok és leírás róluk a saját szócikkükben található.

A Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga. A Naprendszer tömegének 99,87%-át teszi ki. Rajta kívül nincs komolyabb energiatermelő égitest a Naprendszerben.

Bolygók
Az IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) Prágában tartott konferenciáján résztvevő mintegy 2500 küldött 2006. augusztus 24-én, többségi szavazással megvonta a Plútótól a bolygó-státuszt és törpebolygóvá minősítette át. Így a fenti döntés értelmében a jövőben már csak 8 bolygót sorolunk ebbe a kategóriába:

• Föld-típusú bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
• Óriásbolygók (Jupiter-típusú bolygók): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

Törpebolygók

• A (134340) Plútó, a (1) Ceres és az (136199) Eris [2003 UB313] törpebolygó.

A Nap és a bolygók méretarányos képe

Holdak
Az óriásbolygók körül keringő holdak listáját itt találjuk.

Kisbolygók és meteoroidok
A kisbolygók és az apróbb kődarabok között folytonos az átmenet. Ez utóbbiakat meteoroidoknak kb. 10 cm alatt, egészen a porszemnyi méretekig. A porszemnyi méretű meteoroidok okozzák az állatöv mentén derengő állatövi fényt. Amikor a meteoroidok belépnek a légkörbe, a fényjelenséget meteornak vagy népiesen hullócsillagnak nevezzük. Amikor leért a Föld felszínére, akkor meteoritnak nevezzük.

Üstökösök
Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb kavicsok szabadulnak ki. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A Napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva.

Kentaurok
Olyan jeges üstökösszerű égitestek, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiteré és a Neptunuszé közé esik.

Neptunuszon túli égitestek

• Kuiper objektumok: a Plútó távolságában található úgynevezett Kuiper-övben keringő kisbolygók, melyek nagyjából 30 és 50 CsE között helyezkednek el. Újabban ide sorolják a Plútót is.
• Az Oort-felhő: A nagybolygóktól jóval kijjebb, nagyjából 50 000 és 100 000 CsE környékén található az Oort-felhő, ahonnan a hosszú periódusú üstökösök származnak valószínűleg
• A Sedna elnyúlt 76 és 850 CsE közötti pályája nem igazán felel megy egyik kategóriának sem, mégis talán az Oort-felhő részének tekinthető, csak talán a felhő alakját nem ismerjük pontosan

Külső hivatkozások

• A Naprendszer bemutatása magyarul
• Solarviews - a Naprendszer leírása képekkel (angol, német, spanyol, ...)
• Tóth Imre: Üstökösök és kisbolygók, Magyar Tudomány, 2004/6 699. o.
• Solar System A bolygók interaktív animációja (német)
• Naprendszer-hírek