Csillagászati fotóim: Naprendszer
My astrophotos: Solar system

A képrögzítés terén elsősorban jelenségeket (Nap és Holdfogyatkozás, fedések), és a Holdat fotózom. Erre a célra Canon G3 digitális fényképezőgépet használok TS Superview projekciós okulárral és adapterrel.
A Hold részletfotókat és a bolygó képeket MEADE LPI webkamerával készítem.
A képfeldolgozás első lépéseiben Braskó Sándor és Balog László volt segítségemre.


Fotóim:
I. Jelenségek
Phenomenas

II. Hold
Moon

III. Bolygók
Planets

IV. Üstökösök
Comets


A Naprendszerről

A Naprendszer - középpontjában a Nappal - egy bonyolult égi mechanikai rendszer, melynek tanulmányozása elsősorban a csillagászat tudományának a körébe tartozik. Ebben a rendszerben található a Föld bolygó is.

A Naprendszer általános jellemzői

A Naprendszer égitestei
A Naprendszer égitesteit alábbiakban inkább csak kategorizáljuk, pontosabb adatok és leírás róluk a saját szócikkükben található.

A Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga. A Naprendszer tömegének 99,87%-át teszi ki. Rajta kívül nincs komolyabb energiatermelő égitest a Naprendszerben.

Bolygók
Az IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) Prágában tartott konferenciáján résztvevő mintegy 2500 küldött 2006. augusztus 24-én, többségi szavazással megvonta a Plútótól a bolygó-státuszt és törpebolygóvá minősítette át. Így a fenti döntés értelmében a jövőben már csak 8 bolygót sorolunk ebbe a kategóriába:

Törpebolygók

Az alábbi táblázat összehasonlítja a legfontosabb jellemzőket.

Jellemző Föld-típusú bolygók Óriásbolygók Törpebolygó
Összetétele legfőképp szilárd anyag főként gáz Szilárd anyag
Térfogat a Földéhez hasonló a Földénél nagyságrendekkel nagyobb a Földnél körülbelül 4-szer kisebb
Holdak száma kettő vagy kevesebb tíz felett (és egyre újabbakat fedeznek fel) 3 vagy kevesebb (de a holdak kicsik)

A Nap és a bolygók méretarányos képe

Holdak
Az óriásbolygók körül keringő holdak listáját itt találjuk.

Kisbolygók és meteoroidok
A kisbolygók és az apróbb kődarabok között folytonos az átmenet. Ez utóbbiakat meteoroidoknak kb. 10 cm alatt, egészen a porszemnyi méretekig. A porszemnyi méretű meteoroidok okozzák az állatöv mentén derengő állatövi fényt. Amikor a meteoroidok belépnek a légkörbe, a fényjelenséget meteornak vagy népiesen hullócsillagnak nevezzük. Amikor leért a Föld felszínére, akkor meteoritnak nevezzük.

Üstökösök
Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb kavicsok szabadulnak ki. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A Napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva.

Kentaurok
Olyan jeges üstökösszerű égitestek, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiteré és a Neptunuszé közé esik.

Neptunuszon túli égitestek

Külső hivatkozások

Forrás: Wikipedia


© Copyright GyI új web címe 2010.